Ami egyszer kivágásra ítéltetett…

Összezsugorodott tűzifa?

Nem ilyen drasztikus a változás, általában milliméterekről beszélhetünk. A száraz tűzifa elveszítette nedvességét, ezzel egyenes arányban a rostok hajlamosak összezsugorodni, tehát a tüzelőnk hossza is változhat.

Ahogy a fenti sorokban említettük mivel a rostok összemehetnek, ezzel összehúzzák a kötőanyagot is, így keletkezhetnek hajszálrepedések is a farostok kötegei között. Ha mindezt a gyakorlatban is meg szeretnénk vizsgálni, érdemes akár a frissen vásárolt, hasított tűzifa egy darabját megmérni, természetesen a száradással a súlya is változik. A tűzifa vásárlásakor a fa súlyát, annak levegő és víztartalma is meghatározhatja.

A súlykülönbség a tűlevelű fáknál körülbelül 5%, míg a lombkoronás fák esetében 8-9%-ra tehető.

 A nehéz fák csoportjába tartozik a tölgy, bükk, kőris. Közepes súlyú fák csoportját erősíti az akác, gyertyán, míg a könnyű fák csoportjába sorolandó a luc, jegenyefenyő, vadgesztenye. Akár a tűző napra kitett kalodás fánál is megfigyelhetjük milyen gyorsan távozik a nedvesség leendő tüzelőnkből, olykor szemmel látható annak párolgása. Köztudott az is ,hogy a száraz fa még a vízen is úszik. Építőanyagok között a fa maximálisan a könnyű anyagok közé tartozik.

A tavasszal vásárolt fának van igazán ideje a száradásra.

A hosszú nyári hónapokban párologhat kedvére a nedvesség, mindaddig amíg be nem indulnak az újabb őszi és ezzel hidegebb esték. Ilyenkor már bátran tesztelhetjük, meleget adó tüzelőnket.